Sokak számára ismert, hogy 2021. január 1-jétől a korábbi Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések már nem indulnak, a folyamatban lévő képzések szakmai vizsgáit pedig legkésőbb 2022. december 31-ig kell teljesítenie a képzésben már résztvevőknek. Az új szakképzési rendszer számos képzési lehetőséget kínál azok számára, akik versenyképes szakképzettséget, szakképesítést kívánnak szerezni. Az alábbiakban ezeket tekintjük át, és választ adunk az új képzési szerkezettel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre.

OKJ helyett:

Szakmák és szakképesítések

Mi a különbség a szakmai oktatás és a szakmai képzés, a szakképzettség és a szakképesítés között?

A szakképzés alapvetően két ágra osztható: a szakmai oktatásra és a szakmai képzésre.

A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakképző intézmény által szervezhető szakmai oktatás keretében van lehetőség. A szakmai képzések körében jelennek meg a korábbi OKJ-ben szerepelt szakképesítések, szakképesítésráépülések egy része, továbbá egyéb, rövidebb ciklusú, speciális tartalmú képzések. Szakmai képzést szakképző intézmény és felnőttképző is szervezhet. Az akkreditált vizsgaközpontban teljesített szakmai vizsga technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad. A szakmai képzést lezáró képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez.

Mi a részszakma és milyen munkakör ellátására tesz alkalmassá egy részszakma megszerzése?

A részszakmákat az eddigi OKJ-től eltérően a Szakmajegyzék már nem sorolja fel, mivel azok nem tekinthetők önálló szakmának. Az egyes szakmákhoz tartozó részszakmákat a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

Hol találhatom meg a korábbi OKJ-ben szerepelt szakképesítések új megfelelőit?

Az IKK szakképzési aloldalán található fordítókulcs segítségével nyomon követheti a változásokat.

A rendszer választ ad arra, hogy a régi szakképesítés hogyan illeszkedik a továbbiakban az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető. Ez utóbbiak egy része a szakmai képzések között jelenik meg.

A szakmának csak egy adott szakmairánya érdekel. Mikortól kezdhetem a szakmairányt tanulni?

A szakmai oktatás ágazati alapvizsgával záruló ágazati alapoktatásból és szakirányú oktatásból áll.

A szakmairány oktatása a sikeresen teljesített ágazati alapvizsgát követően a szakirányú oktatás szakaszában kezdődik. Az ágazati alapoktatásra előírt időtartam technikumban főszabályként két év, szakképző iskolában egy év, érettségi végzettséggel rendelkezők képzése esetén fél év. Ennek rövidítésére, és/vagy az ágazati alapvizsga alóli mentesülésre a korábbi tanulmányok, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításával van lehetőség.

Szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatás = vissza az iskolapadba?

Hol tájékozódhatok a szakképző intézményekben megszerezhető szakmákról?

A szakmák listáját a Szakmajegyzék tartalmazza. A Szakmajegyzék rögzíti a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, a szakmák Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti besorolását. A szakmák leírását az IKK honlapján található szakmakártyák tartalmazzák. A szakmák képzési és kimeneti követelményei a honlapon keresztül is elérhetők.

Igaz-e, hogy a felnőtteknek is vissza kell ülni az iskolapadba, ha a Szakmajegyzéken szereplő szakmát kívánnak szerezni?

A Szakmajegyzéken szereplő szakmák megszerzésére kizárólag szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatás keretében van lehetőség, ami azonban nem jelenti azt, hogy a felnőtteknek vissza kell ülni az iskolapadba. A szakmai oktatás a felnőttek esetében általában nem nappali rendszerű, rugalmas képzési formában, csökkentett időtartamban történik. A képzési idő – a korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével – akár negyedére is csökkenhet. Lehetőség lesz akár az elmélet e-learninges elsajátítására is. Amennyiben a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben, függetlenül attól, hogy egyébként duális képzőhelyként működik-e.

Mennyi idő alatt szerezhetek szakmát felnőttként?

A szakmai oktatás időtartamát a Szakmajegyzék határozza meg. Amennyiben a képzésben részt vevő felnőttképzési jogviszonyban áll, ez az időtartam a korábbi tanulmányok, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításával legfeljebb a negyedére, az óraszám legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig csökkenthető.

A beszámításról a szakképző intézmény vezetője dönt.

Hány éves korig lehet iskolai rendszerű szakmai oktatásba jelentkezni? Mi határozza meg, hogy tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban történik a felnőttek képzése?

A szakmai oktatásba való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Aki a beiratkozáskor 25. életévét még nem töltötte be, választása szerint akár a második szakmát is megszerezheti tanulói jogviszonyban, nappali rendszerű oktatásban. Ebben az esetben a tanuló diákigazolványra és az ehhez kapcsolódó valamennyi kedvezményre, valamint első szakma esetén szakképzési ösztöndíjra jogosult. A 25 év felett beiratkozók szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik.

A felnőttképzési jogviszony előnye, hogy a szakmai oktatás rugalmasabban szervezhető és a képzési idő rövidíthető az előző oldalon bemutatottak szerint.

Hogyan tehetek eleget a jövőben egy munkakör betöltéséhez / tevékenység gyakorlásához jogszabályban előírt képesítési követelménynek, ha a Szakmajegyzéken már nem szerepel az adott szakma?

A korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái között meg nem jelenő azon szakképesítések egy része, amelyek adott szakmai tevékenység, munkaterület, munkakör stb. betöltéséhez jogszabályban meghatározott képesítési követelményként szükségesek, a továbbiakban a szakmai képzések körében jelenik meg. Amennyiben a szakmai képzés végén a képzésben részt vevő akkreditált vizsgaközpontban képesítő vizsgát tesz, államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez, és ezzel eleget tesz az egyes szakmák gyakorlásához jogszabályban előírt képesítési követelményeknek. Emellett tervezetten lesznek olyan, eddig szakképesítés meglétéhez kötött tevékenységek, amelyek esetében a tevékenység gyakorlásához a jövőben meghatározott hatósági képzés elvégzése lesz szükséges.

(Forrás: IKK)